Kuala Lumpur innen

Egyre közeleg az indulás időpontja, főleg Zsoltnak. Megpróbálunk minél jobban felkészülni, de úgyis annyi váratlan esemény, élmény lesz, amit nem lehet előre kalkulálni... Mindenesetre utánaolvastunk nagyon sok mindennek az országról, a környékről, a kultúráról és szokásokról.

Megpróbálom röviden összeszedni, vajon mi minden lesz az, ami rettenetesen fog hiányozni ott kint. Az ilyen evidenciákat, mint család, barátok nem is veszem listába, mert sosem érnék a végére.

Következzék a "hiány" lista:

• tavasz
• a levegő illata, kifejezetten az első pár tavaszi napon;
• a rügyező és bimbózó fák;
• ibolyácskák; 
• a csivitelő madárkák; 
• első fagyi az Acapellából (az a választék...)
• Hídi vásár
• ősz
• az ezerszínű fák, főleg a hegyi utakon (a Gellért hegy oldala!!!)
• az őszi esős levegő illata; 
• mindenütt diót, mogyorót, vagy makkot szorongató varjak és társaik...
• tél
• hóóóóóó, hóember, szánkózás, hógolyózás, hómindenezés; 
• a karácsonyi fények esténként a városban és az ablakokban; 
• forralt borozás; 
• jeges úton csúszkálás; 
• fenyőillat; 
• szaloncukor; 
• Mikulás; 
• meleg szobában bekuckózva hóesést nézni;
• az olvadó hó alól kibújó pici hóvirágok (már amikor van egyáltalán hó...)
• Dóm téri advent (külön pontot érdemel), bár remélem jövőre visszaköltözik a Dóm térre!!!
• biciklizés
• túrázás a Zemplénben
• a cinegék és rigók éneke (ez is külön pont, mert ezek kifejezetten üdítőek)
• kacsaetetés a Zápor tónál 
• Zsoltnak a kirakodó vásárok!!!
• ....................................................... (és még mennyi minden, ami most eszembe sem jutna)

Kutakodásaink során találtam egy megmegmosolyogtató dolgot: a "Kuala Lumpur" kifejezés jelentése: sáros összefolyás. Zsolt pedig ugye Sárospatakon nőtt fel. Vajon ez véletlen egybeesés? :)
Persze az első, ami nekem Kuala Lumpurról eszembe jut: egy arisztokrata koala :D

Első lépések

Érdeklődő levélváltások, beszélgetések, Skype interjú, majd egyik pillanatról a másikra (nekünk úgy tűnt) érkezett a hír: Irány Kuala Lumpur! Egyeztetések, szerződés pontosítás majd aláírás.

Elég nehéz a mindennapi munka, a mókuskerék mellett felfogni, mi is történik. Továbbra is ugyanúgy igyekszünk maximálisan helytállni mindenütt, de közben védőoltásokra járunk, átválogatjuk a ruháinkat, ingóságainkat: mi az, ami jön, és mi marad itthon, esetleg akad, ami elajándékozható vagy netán kidobható. Ilyenkor jön rá az ember, hogy mennyi értéktelen kacatot felhalmozott az évek során (legyen az akár csak 2-3 év is...). A legnehezebb és legfájdalmasabb a Totyikától való elválás volt, de hiszem, hogy jó helyre került és boldog madárka lesz az új helyén (esetleg még apuka is :) ).

Viszont!
Felmondások benyújtva, repülőjegyek megvéve... Innen már nincs visszaút! :) És nem is szeretném, hogy legyen.
Bár az egy kicsit szomorú, hogy az albérletből való kiköltözés miatt férj és feleségként az első szentesténket külön kell, hogy töltsük. :( Remélhetőleg sikerül majd kárpótolnunk magunkat és egymást is.